Sajt szív egészsége

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő nyersanyagok, élelmiszerek Nátrium- konyhasó A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid túlzott mértékű fogyasztása a nátrium vízvisszaszívásért felelős hatása miatt növeli a vérnyomást, és növeli az egyéb szív- és érrendszeri köztük a halálos kimenetelű betegségek kockázatát is. Minden hipertóniás beteg esetében javasolt a nátriumcsökkentés.

Ez azt jelenti, hogy kialakulásukban táplálkozási és életmódbeli kockázati tényezők jelentős szerepet játszanak. Másrészt az is bizonyítást nyert, hogy a táplálkozás és az életmód megváltoztatásával ezeknek a betegségeknek a kockázata jelentősen csökkenthető, más szóval a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzhetők. A WHO Szakértői Munkacsoportja ben az egészségeseknek szóló tápanyag és élelmi rostbeviteli ajánlást készített 1. A WHO ajánlás gyakorlatilag megegyezik azzal az amerikai táplálkozási útmutatóval, ami a Nemzeti Koleszterin Edukációs Program részeként készült el és 1. Más szóval úgy lehet ezt értelmezni, hogy az általános, szokásos táplálkozáshoz képest az egészséges táplálkozás egyszerre elsődleges és másodlagos prevenció megelőzéssőt kezelés is 2.

A csökkentett sófogyasztás kardiovaszkuláris előnyei párhuzamban állnak a dohányzás, az elhízás és a koleszterinszintek csökkenésének népesség szintű előnyeivel. Telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékok Az állati eredetű zsiradékok jellemzően jelentős koleszterin- telített zsírsav- és transzzsírsav-tartalommal rendelkeznek, gyakori és nagymértékű fogyasztásuk növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel hozzájárulnak az érszűkület, az érelmeszesedés, illetve az emelkedett koleszterinszint kialakításához.

4 olcsó, egészséges és univerzális alapanyag + vegán sajtszósz (TÉNÉ)

A telített zsírsavak jellemző forrásai közé az állati zsírok mellett a zsíros, elsősorban sajt szív egészsége húsok, a húskészítmények, felvágottak tartoznak, de a vaj, tejszín, sajt, tejföl is ide tartozik.

A telített zsírsavakban gazdag húsok vöröshúsok és a belőlük készült felvágottak, húskészítmények A vörös húsokban — elsősorban a zsíros húsrészekben - található állati eredetű zsírok, és ezek telítettzsírsav- illetve koleszterintartalma a rendszeres, nagyobb mértékű fogyasztás esetén a szív- és érrendszeri betegségek egyik fontos kockázati tényezője lehet.

Egyes húskészítmények és felvágottak mint például a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi rendszerint nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke felhasználásával készülnek, ezért ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentősen növeli az étrendösszzsír- valamint telítettzsírsav- és koleszterintartalmát. A húskészítmények, felvágottak gyakran az eltarthatóság és a kedvezőbb zamat érdekében alkalmazott nitrát tartalmú pácsókeveréket is tartalmaznak, ami szintén fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A WHO ajánlása szerint zsírokból a napi energiabevitelnek százaléka származhat, 10 ezer kJ kcal napi energiabevitel mellett az elfogyasztott zsír mennyisége legfeljebb 80 gramm lehet, amit ma a legtöbb európai "túlteljesít". Az elfogyasztott zsírok mennyisége mellett - hatásuk szempontjából - azok összetételének is igen jelentős szerepe van. A zsírok és olajok kémiai szempontból jórészt trigliceridek, azaz glicerinből és zsírsavakból épülnek fel. A zsírokban előforduló zsírsavak három fő csoportba oszthatók: - telített zsírsavak, amelyek nem tartalmaznak a szénláncban kettős kötést, - egyszeresen telítetlen zsírsavak, amelyek a szénláncban egy kettős kötést tartalmaznak, - többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek a szénláncban két vagy több kettős kötést tartalmaznak. A táplálkozástudományi ajánlások szerint a telített zsírsavak mennyisége a teljes energiabevitelnek legfeljebb 10 százalékát, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké 12 százalékát, a többszörösen telítetlen zsírsavaké százalékát tegye ki.

Transz zsírsavakat tartalmazó zsiradékok, élelmiszerek A transz zsírsavak jelentős kockázati tényezőnek számítanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, koleszterinszintet emelő hatásuk közel háromszorosa a telített zsírokénak.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az egészségre gyakorolt káros hatások csak az élelmiszergyártás során keletkezett, élelmiszerekben található transz zsírsavaknál jelentkeznek. Mára a rendeleti szabályozásoknak és a korszerűbb élelmiszer-előállításnak hála az élelmiszerek döntő többsége az elfogadható - elhanyagolható kockázattal járó — érték alatti transzzsírsav-mennyiséggel rendelkezik, azonban a fogyasztóknak bevásárláskor a csomagoláson lévő adatok alapján tájékozódniuk sajt szív egészsége a megvásárolt termékben lévő transz-zsírsavak mennyiségéről.

A mesterségesen előállított transz-zsírsavak sokféle élelmiszerben előfordulnak, így többek között a gyors éttermekben vásárolható, zsiradékban sütött ételekben például sült csirke, hasábburgonyaa többszörösen felhasznált sütőolajokban, a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékekben nápolyifélék, kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, stb.

A mind a mai napig élő lakossági félelemmel és a csak nehezen leküzdhető városi legendákkal ellentétben a nagy transzzsírsavtartalmú margarinok ma már nagyon ritkák, mivel a margaringyártók újfajta technológiát alkalmaznak, és a hidrogénezéssel keményített növényi olajok helyett inkább a szobahőmérsékleten már eleve szilárd halmazállapotú ámbár nagyobb telítettzsírsav-tartalmú kókusz- és pálmaolajat használnak pl.

A finomított cukor és azzal édesített élelmiszerek, ételek, italok A cukros süteményekben, péksüteményekben, cukorkákban és cukrozott üdítőitalokban lévő finomított cukor porcukor, kristálycukor, szirupok gyakori, nagy mértékű fogyasztása szintén kóros irányba tolhatja el a vérzsírszinteket, emellett fokozódik a szervezet gyulladásos aktivitása is, ezáltal nő a szív- és érrendszeri betegségek és az azokból eredő pl.

Tojás Bár hosszú éveken át félelem és aggodalom övezte a tojásfogyasztást a viszonylag nagy koleszterintartalma miatt egy közepes méretű tojás az ajánlott napi koleszterinfelvétel kétharmadát teszi kimára már megnyugodhatnak a tojást kedvelők: a mértékletes fogyasztás nem fenyegeti az egészségüket.

Napi egy tojás fogyasztása ugyanis még nincs hatással a koleszterinszintre, ám ügyelni kell mérsékelt fogyasztására, a túlzott mennyiség — mint a legtöbb élelmiszerünkből — kerülendő, valamint nem mindegy az elkészítési mód sem szalonnás-kolbászos tojásrántotta vs.

Vagyis hetente hét tojás még biztonsággal fogyasztható, de szívbetegségben, illetve 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetében az egészséges életmódra és a megfelelő étrendre különös hangsúlyt kell fektetni.

Alkohol A rendszeres, nagy mennyiségű, mértéktelen alkoholfogyasztás elsősorban a tömény szeszesitaloké közvetlenül károsíthatja a szívizomzatot, fokozhatja az agyi érkatasztrófák kockázatát, valamint további szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.