Magas vérnyomás agresszió. megváltozott viselkedés - Magas vérnyomás és agresszió
- Magas vérnyomás halláskárosodás
- Szívbetegség egészségügyi oktató munkaköri leírása
- Hogyan kezeljük az 1 fokú magas vérnyomást
- megváltozott viselkedés - Magas vérnyomás és agresszió
- A magas vérnyomást kémia nélkül kezelik
- Szédülés hirtelen felálláskor
Szeriné dr. Ormándi Erzsébet A magas vérnyomás hypertonia napjainkban népbetegségnek számít.
Kialakulásában az életkornak, a testsúlynak, a genetikai tényezőknek, az életmódnak, valamint a pszichés és szociális körülményeknek van jelentősebb szerepe. A hypertonia a klasszikus pszichoszomatikus betegségek körébe tartozik. A betegség megelőzésében és kezelésében azonban a pszichés tényezőkre nem mindig irányul kellő figyelem.
Otthon is rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat! Árki Ildikó válasza a viselkedészavar témában Sütik használata Mit okozhat a magas vérnyomás, ha nem kezeljük? Mikortól magas a vérnyomás? Miben segíthetünk? Magas vérnyomás és agresszió Magas vérnyomás és memóriagondok Szerző: MTI Nagy valószínűséggel memóriaproblémákkal is küszködnek a magas vérnyomásban szenvedő emberek, ráadásul már viszonylag fiatalon, akár 45 éves korban - állapították meg amerikai kutatók, akik hangsúlyozzák, hogy a magas vérnyomás korai agresszív kezelése igen kifizetődő lehet e téren is.
Cikkünkben áttekintjük, milyen lelki okok állhatnak a magas vérnyomás hátterében, illetve a megelőzés és a kezelés érdekében milyen pszichés folyamatokra érdemes figyelni. Az eddigi kutatási eredmények szerint a hypertoniára hajlamosító pszichés okok között a krónikusan gátolt agresszió az egyik legjelentősebb tényező.
A pszichoanalitikus irányultságú kutatók az agresszív viselkedés eredetét a kisgyermekkor időszakára teszik, és elsősorban a szigorú, autoriter apával szemben fellépő reakcióként határozzák meg. Franz Alexander szerint a magas vérnyomás betegség esetében a pszichodinamika középpontjában olyan a harc áll, amelyet a betegek a fel-feltörő ellenséges érzéseikkel szemben vívnak.
Magas vérnyomás és memóriagondok
Szigorú kontroll alatt tartják érzelmeiket, mivel félnek attól, hogy elvesztik a számukra fontos személyek rokonszenvét. Gyermekkorukban agresszívek, dührohamokra hajlamosak voltak, de megtanulták magas vérnyomás agresszió indulataikat kontrollálni, azért, hogy ne veszítsék el szüleik jóindulatát, így felnőttként is alkalmazkodóvá váltak.
Szeriné dr. Magas vérnyomás és memóriagondok Ormándi Erzsébet A magas vérnyomás hypertonia napjainkban mi a hipotenzió hipertónia számít. Kialakulásában az életkornak, a testsúlynak, a genetikai tényezőknek, az életmódnak, valamint a pszichés és szociális körülményeknek van jelentősebb szerepe.
Társas kapcsolataikban fokozottan kontrollált magatartást tanúsítanak, viselkedésükben ugyanakkor a bizonyítási kényszer is megmutatkozik. Magatartásukat az agresszív késztetések visszaszorítása, a függőség utáni vágyak elhárítása és a külvilággal való összeütközés kerülése jellemzi.
A magasvérnyomás-betegség lelki háttere - Patika Magazin Online
A kutatási eredmények alátámasztották, hogy az elfojtott düh és harag emelkedett érrendszeri feszültséget indukál. Empirikus adatok alapján összefüggést találtak a harag, a düh tudomásulvétele és magas vérnyomás agresszió, a gátlás érdekében fokozottan alkalmazott elfojtás és tagadás, valamint a társas kapcsolatokban jelentkező szorongások és az artériás vérnyomás-emelkedés tendenciája között.
A magas vérnyomásban szenvedő betegek gyakran fokozott teljesítménykészséggel és erős kötelességtudattal, valamint a társas kapcsolatok terén mutatkozó túlzott alkalmazkodással jellemezhetők. Gyakori, hogy önmagukkal szemben magas követelményeket támasztanak, ugyanakkor saját igényeiket háttérbe szorítják. Agressziójukat és becsvágyukat nem tudják megfelelően verbalizálni, azonban ezek látens formában jelen vannak.
A társadalmi normáknak való fokozott megfelelés kevés teret hagy a kényszerítő vagy fegyelmező helyzetekben provokálódott agresszív érzelmek kifejezésére.
A gyermekkorban kialakult és tartóssá vált belső feszültség felnőttkori megjelenési formája — a kezdetben csak időnként jelentkező, később viszont állandósuló — vérnyomás-emelkedés lehet. A magas vérnyomás, mint önmagát megerősítő reakció?
Magas vérnyomás és agresszió Index - Tudomány - Összefügg a magas vérnyomás és a demencia
Ennek hátterében az áll, hogy az élettani folyamatok során a nyaki verőérben carotisban lévő nyomást érzékelő speciális idegsejt csoportok baroreceptorok ingerlése csökkenti a központi fájdalomérzékenységet, a helyzetek negatív minősítését és a szorongást, ezáltal bizonyos esetekben elősegítheti például a nyugodtabb alvást is.
A Bali-szigeteken például népi gyógymódként alkalmazzák egyes alvászavarok esetén a baroreceptor-masszázst. A magas vérnyomás agresszió vérnyomás tehát bizonyos esetekben önmagát megerősítő hatású lehet, amely olykor magas vérnyomás agresszió is eredményezheti, hogy a magas vérnyomásos beteg nem kellően motivált a terápiás folyamatban. A gyógyszeresen normalizált vérnyomás mellett ugyanis előfordulhat, hogy a betegek nagyobb feszültséget, szorongást éreznek, mint a magas vérnyomásos állapotukban.
E rövid áttekintés természetesen korántsem teljes körű, és azt sem állíthatjuk, hogy minden magas vérnyomásos betegnél fellelhetők a fenti pszichés tényezők. Testi és lelki egészségünk védelme Ohio szíve családi egészségügyi központok, whitehall azonban fontos és hasznos lehet, ha figyelmünket időnként ráirányítjuk olyan belső folyamatokra, amelyek sokunkban jelen vannak, kevésbé tudatosak, de befolyással lehetnek az egészségi állapotunkra.
Ennek keretében átgondolhatjuk, hogy: Szüleink, nevelőink milyen példát mutattak nekünk, hogyan kezelték saját és mások indulatait? Gyermekként fel lehetett-e vállalni az érzelmeinket, vagy hasznosabb volt, ha nem mutattuk ki azokat?
Dr. Árki Ildikó válasza viselkedészavar témában
A számunkra fontos felnőttek milyen elvárással voltak felénk a teljesítmény terén? Mikor kaptuk meg a vágyott figyelmet és elismerést? Érdemes lehet azt is átgondolni, hogy mindezek hogyan nyilvánulnak meg a jelenlegi életünkben? Milyen gyermekkorból hozott mintát alkalmazunk a jelenlegi családi, baráti, munkahelyi kapcsolatainkban?
Fel tudjuk-e vállalni saját magunk és a számunkra fontos személyek előtt a különböző érzelmi állapotainkat?
Hogyan kezeljük a konfliktusainkat, indulatainkat? Tudjuk-e megfelelően képviselni az érdekeinket?
Hogyan értékeljük a teljesítményünket, milyen mértékű a megfelelési vágyunk? Sokat segít, ha tudunk e témákról beszélgetni olyan személyekkel, akikben megbízunk, akik értő figyelemmel és elfogadással viszonyulnak hozzánk. Bátran fordulhatunk pszichológushoz is, akivel biztonságos, támogató közegben vállalkozhatunk akár mélyebb önismereti és terápiás munkára is.
Felhasznált szakirodalom: Buda, B.
